A bölcsődék, óvodák újraindulása kapcsán átgondoltuk a lázas, légúti tüneteket mutató
gyermekbetegek jelentkezésekor szükséges teendőket, és létrehoztunk egy gyakorlatban használható
tájékoztatót. A szabályozás változása azonban ezt alaposan felülírta: 2020. június 19-i hatállyal
megszületett a törvény, mely elrendeli a veszélyhelyzet megszüntetését, illetve egy másik, (2020. évi
LVIII. tv.) (8), mely a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a
járványügyi készültségről rendelkezik. 2020. június 15-i hatállyal megjelent egy miniszteri levél, mely
a betegellátás új rendjéről tájékoztat (10), 2020. június 12-i dátummal pedig új eljárásrendet kaptunk,
mely az új koronavírussal kapcsolatban követendő járványügyi és infekciókontroll előírásokat
tartalmazza (1-7). Ez utóbbi a korábbi verziókhoz képest alapvető, szemléletbeli változásokat
tartalmaz, nem csak kisebb módosításokat. Így tehát tájékoztatónk is átdolgozásra került, jelenlegi
változata a 2020. július 1-én érvényben lévő eljárásrend, törvények és egyéb hivatalos utasítások
(miniszteri, illetve tiszti főorvosi levelek), illetve az ezekből általunk levont logikai következtetések
alapján készült. A hivatkozott dokumentumok felsorolásánál elérhetőségként a 2020. július 1-i
állapotot rögzítettük.
A hazai hivatalos protokollnak a nemzetközi gyakorlattal való összevetését továbbra sem tekintettük
jelenlegi munkánk céljának, az érvényes itthoni szabályozás adatait használtuk és ültettük át a
gyakorlatba.
Az első rész az alapvető fontosságú, szemléletbeli változásokat tartalmazza összegyűjtve, illetve
azokat a pontokat, amelyek a veszélyhelyzet bevezetése illetve megszüntetése során megváltoztak,
befolyásolva a mindennapi munkánkat. A második részben szerepelnek az összegyűjtött teendők a
betegellátás lépései szempontjából felosztva.
Továbbra is igaz, amit az első verzióval kapcsolatban hangsúlyoztunk: „Az útmutatóban leírtak
természetesen semmiképpen nem tekinthetők kötelező érvényű eljárásrendnek, és semmilyen
hivatkozási alapot nem képeznek, kizárólag egy praktikus javaslatcsomagként szolgálnak az alapellátó
orvos gyakorlati munkája során felmerülő döntések segítésére az eljárásrendek és vonatkozó
rendeletek útvesztőjében.”
I. Szabályozási változások
1. Új szempontok a szabályozásokban
Alapvető újdonság az eljárásrendben a korábbiakhoz képest, hogy az esetdefiníció felsorolt (klinikai,
epdidemiológiai, radiológiai, laboratóriumi) kritériumai a járványügyi surveillance szempontjából
kötelezőek. Gyakorlati diagnózis felállítása/gyanú felvetése nem csak ezekben az esetekben
lehetséges, hanem bármikor, mikor az ellátó orvosnak (az anamnézis és a tünetek alapján együttesen)
eszébe jut. Tehát máskor is lehet tesztet kérni, ha az ellátó orvos úgy ítéli meg. Ez eddig sem volt
elvileg tilos, de csak nagyon esetleges lehetőségként szerepelt, most kihangsúlyozott lehetőséggé vált.
Mostantól azt szabja meg az eljárásrend, hogy mikor kötelező PCR-vizsgálatot kérni, nem pedig azt,
hogy mikor lehet. (1)
Változott az esetek besorolása is.
- Gyanús eset, ha teljesülnek a klinikai kritériumok (vagy az ellátó orvos számára gyanús).
- Valószínűsített eset, ahol van epidemiológiai kapcsolat, vagy teljesül a radiológiai kritérium.
- Megerősített eset természetesen az, akinél teljesül a laboratóriumi kritérium (nukleinsav
kimutatás).
A másik alapvető fontosságú változás, hogy az előírások a korábbiakkal ellentétben nem tiltják
kategorikusan a COVID-gyanús, sőt az igazolt COVID-fertőzött beteg személyes vizsgálatát sem az
alapellátásban. (5, K) (Konkrétan ezzel kapcsolatban nem nyilatkoznak az anyagokban, de a korábbi
tiltás kikerült a szövegből, és megjelent az ellátás során használandó megfelelő védőfelszerelés leírása
az alapellátásra vonatkoztatva.) A telemedicina használatának lehetősége jelenleg átmeneti, a
veszélyhelyzet megszűnése utáni 90 napos időszakra vonatkozóan, vagyis 2020. szeptember 16-ig
továbbra is fennáll (8), de nem kötelező a használata (K). A telemedicina használata közfinanszírozott
szolgáltató esetén, mint amilyen a házi gyermekorvosi praxis is, korlátozott tevékenységi körre
vonatkozik – ez, és a használat módja, dokumentálása nem változott az eredeti, 157/2020. számú, a
telemedicináról rendelkező Kormányrendelethez képest, mely a veszélyhelyzet megszűnésével
egyébként érvényét vesztette.
A betegnek az otthonában történő vizsgálata sem tilos már, annak alapján, hogy szerepel az
infekciókontroll leírásában, hogy ilyenkor mi a teendő (5, K).
A harmadik szempontváltozás a jelentéstétellel és a hivatali eljárással kapcsolatos. Nincs már
azonnali (telefonos) jelentéstételi kötelezettség a Népegészségügyi Osztály felé, csak 24 órán belül az
OSZIR-ba kell jelenteni az esetet. Illetve külön kell jelezni, ha területi vagy közösségi járvány gyanúja
merül fel (1/2014. EMMI rendelet) (1,9). A gyanús/valószínűsített/megerősített eset elkülönítése az
ellátó intézmény, vagyis ez esetben a házi gyermekorvos utasítása alapján történik, hatósági
intézkedés (hivatali határozat) csak akkor kell, ha az elkülönített személy nem együttműködő. Az
elkülönítés időtartama a korábbi 14 nap helyett már csak 10 nap, részletesen ld. később (4). Ha az
otthon elkülönített (tünetes, igazolt/valószínűsített) beteg rizikócsoportba tartozik, állapotának
folyamatos nyomonkövetése szükséges (1), vélhetőleg ez az alapellátás feladata (K). A kontaktok
elkülönítése továbbra is 14 nap (1). A korábbiakkal ellentétben tünetmentes, nem speciális helyzetű
kontaktoknál is kérhető PCR (ld. később) (1).
2. Gyakorlati változások konkrét betegellátási kérdésekben, COVID-gyanútól függetlenül
A veszélyhelyzet időszakára lehetővé tett, személyes megjelenés nélküli, távkonzultációs e-recept
felírás (mely egyébként a vonatkozó 44/2004. EMMI rendelet 23/c § hatályon kívül helyezett 3.
bekezdése szerint csak a stabil állapotú, krónikus betegek rendszeres gyógyszerei esetén volt
lehetséges) a veszélyhelyzet megszűntével automatikusan megszűnt. Ugyanakkor, mivel a
telemedicinális ellátás lehetősége még 90 napig fennáll, és ennek része lehet „a beteg állapotának
pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, a gyógykezelés elindítása” (8),
így, megfelelő konzultáció és adminisztráció esetén a személyes megjelenés nélküli gyógyszerfelírás
mégis lehetséges továbbra is (K).
Az e-receptek egyszerűsített kiváltása (saját igazolványokkal és a beteg TAJ számának bemondásával)
továbbra is marad, ráadásul itt időkorlátot sem tartalmaz a jogszabály (8) – bár maga a törvény 2020.
december 31-ével hatályon kívül helyeződik, így ennek alapján 2021-től nem lesz elérhető ez a
rendszer, hacsak addig új jogszabály nem születik róla (K).
A telemedicina használatáról, lehetőségéről egyéb szempontból az előző pontban már esett szó (8).
A praxisban minden, korábban engedélyezett tevékenység végezhető (korlátozás csak a felszabadított
kórházi ágyak visszaforgatásában van). A korábbi előjegyzési szabály (óránként ma. 4 beteg) érvényét
veszti (10), de a sürgősségi ellátás kivételével továbbra is minden tevékenység csak előjegyzés alapján
végezhető, és a rendelőbe lépés előtti triázs (kikérdezés, hőmérséklet mérés) továbbra is kötelező (12).
3. Rendelkezések a COVID-tól független adminisztratív ügyekben
A veszélyhelyzet megszűntétől számított 90 napig érvényesek maradnak a 2020. március 11. után
lejárt szakorvosi javaslatok.
A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020.
augusztus 31-éig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül
(2020. március 11. és július 3. között) lejáró hivatalos okmányok (jogosítvány!, bár minket a
hosszabbítás csak személyünkben érint) a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig (2020.
december 15-ig) érvényesek.
Ami alapvetően ránk vonatkozik, nem a betegellátásra: ha az egészségügyi dolgozó működési
nyilvántartásának az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113. § (1) bekezdése szerinti
érvényességi ideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a nyilvántartás érvényességi ideje a
veszélyhelyzet megszűnését követő 90 nappal (2020. szeptember 30-ig) meghosszabbodik.
És még valami: a 41/2020. Kormányrendeletet, mely az egészségügyi dolgozók külföldi utazását
minisztériumi engedélyhez kötötte, a 282/2020. Kormányrendelet 2020. június 17-től hatályon kívül
helyezte. Tehát szabadon utazhatunk!
II. Teendők a betegellátás szempontjából
1. Tünetek jelentkezésekor
A beteg állapota súlyosságának megítélése, a fertőzésgyanú felvetése és a további teendők elrendelése
személyes vizsgálat és telemedicina útján egyaránt történhet, de az előzetes telefonos szűrés a gyanú
felvetésére indokolt (5).
A rendelői váróban a betegek között legalább 1 m távolságot kell tartani, és jó, ha van kézfertőtlenítő.
A betegek között megfelelő környezet- és eszközfertőtlenítés, kézhigiéne (5)
Személyes vizsgálat esetén a rendelőben, ha a beteg lázas és/vagy légúti tünetei vannak, de a COVID-
gyanú nem merül fel, 6 év felett a betegnek maszkot kell viselnie, és az ellátó személyzet minimum
védőfelszerelése a sebészi maszk. A betegtől (a vizsgálat idejétől eltekintve) 1 m távolságot kell
tartani, és a vizsgálót lehetőleg folyamatosan szellőztetni kell (5).
Ha a beteg tüneteinek hátterében a COVID-gyanú előzetesen felmerül, és személyes vizsgálat
szükséges, ellátásakor az egészségügyi személyzet számára megfelelő védőfelszerelés a sebészi maszk
vagy FFP 2 respirátor, védőszemüveg vagy arcvédő, egyszer használatos kesztyű, védőruha vagy
hosszú ujjú köpeny. Ugyanezen védőfelszerelés indokolt az alap- (és járóbeteg szak-)ellátásban a
valószínűsített illetve a megerősített esetek ellátása során is (5). Nem szerepel már az infekciókontroll
alapellátásra vonatkozó szabályai között az elkülönített helyen és időben történő vizsgálat, illetve az
ezt követő zárófertőtlenítés szükségessége (a fekvőbeteg ellátásra vonatkozó szabályokban igen) (1,5).
A beteg otthonában történő személyes vizsgálata esetén az ellátó orvos feladata biztosítani a megfelelő
védőfelszerelést és a veszélyes hulladék szabályszerű elhelyezését (5)
A gyanú felvetése a kezelőorvos kompetenciája, ha felmerül, PCR vizsgálat indokolt (1). A
mintavételt a kezelőorvos (a mi esetünkben a házi gyermekorvos) rendeli el (1), és továbbra is az
OMSZ végzi a gyakorlatban (K).
Amikor kötelező PCR-t kérni:
- Ha a hirtelen kezdődő tünetekből (láz, köhögés, nehézlégzés, szaglásvesztés, ízérzés
zavara) legalább 1 jelentkezik olyan személynél, aki
- 14 napon belül fertőzött területen járt, vagy
- 14 napon belüli kontakt, vagy
- Járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg ellátásra szorul (bármilyen okból), vagy
- Közvetlen betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozó, vagy
- 14 napon belül olyan bentlakásos intézmény lakója vagy dolgozója volt, ahol
rizikócsoportba sorolt személyeket gondoznak (1)
2. A betegség lefolyása során
Már a COVID-gyanú felmerülésekor elkülönítendő a beteg, mindaddig, míg a gyanú meg nem dől,
vagy míg az elkülönítés feloldásának kritériumai (ld. később) meg nem valósulnak. Ilyenkor jelentési
kötelezettség is fennáll (ld. feljebb).
Ha a beteg tünetei enyhék, elkülöníthető otthon, akkor is, ha rizikócsoportba tartozik (1).
Kórházi ellátás szükséges, ha ezt a tünetek súlyossága, a szupportív terápia szükségessége, a
kezelőorvos véleménye szerint a rizikófaktorok jelenléte indokolja, vagy ha a beteg otthoni
elkülönítése nem oldható meg. Kórházba utalás esetén az aktuális beutalási rend érvényes (1). A
szállítás nem történhet tömegközlekedéssel (saját autó vagy OMSZ) (5).
Ha a PCR pozitív lesz, akkor megerősített esetről beszélünk. Teendő ugyanaz, mint a gyanús esetnél.
Ha az otthon elkülönített (tünetes, igazolt/valószínűsített) beteg rizikócsoportba tartozik, állapotának
folyamatos nyomonkövetése szükséges (1).
Ilyenkor az együttélő családtagok kontaktok, a további kontaktok felkutatása a Népegészségügyi
Osztály feladata (ld. később) (1).
Ha a kezelőorvos gyanúja erős COVID-fertőzésre, de a PCR negatív, 48 óránként akár több ismétlés is
kérhető (1).
3. A betegség végén
Kórházban ápolt betegek esetén klinikai gyógyulási kritérium: tünetmentesség, vagy 3 nap láztalanság
és csökkenő légúti tünetek, radiológiai eltérés nincs vagy javul (4).
Ha a hazabocsátás a tünetek kezdetétől számítva 10 napon belül van, akkor otthon még 10 nap
elkülönítés (4).
Kórházi betegnél a mikrobiológiai gyógyulási kritérium: két negatív PCR, min. 48 óra különbséggel,
az első min. 5 nappal a tünetek jelentkezése után. Ilyenkor nem kell további megfigyelés, elkülönítés.
A szociális otthonba való hazabocsátáshoz mindkét feltétel egyszerre kell!
Otthon ápolt beteg esetén a gyógyulási kritérium: 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és 10
nap eltelt a tünetek kezdete óta. Otthon elkülönített tünetmentes fertőzött elkülönítése 10 nap után
oldható fel.
Nem COVID-fertőzött beteg szociális intézményi felvételének feltétele egy negatív PCR-eredmény.
Egészségügyi dolgozó esetében a munkavégzésbe való visszatérés feltétele a klinikai gyógyulás
mellett két negatív PCR, min. 48 óra különbséggel, az első min. 5 nappal a tünetek jelentkezése után.
4. Tünetmentes igazolt esetek
Lehetnek tesztelt kontaktok, vagy más (szűrő- vagy magánellátásban a beteg által kért) vizsgálat
eredményeként diagnosztizált esetek. Teendő esetükben az elkülönítés, lehetőleg otthon, 10 napra, a
fertőzés igazolásától számítva (4). Ha ezalatt tünetük nem jelentkezik, további vizsgálat nem
szükséges, az elkülönítés feloldható (4).
5. Kontaktok
Kontakt mindenki, akinek nincs tünete, de kapcsolatban volt vagy lehetett a valószínűsített vagy
megerősített beteggel a tünetek fennállása idején, vagy az azt megelőző 2 napban. (Tünetmentes
megerősített eset esetében a mintavétel óta vagy az azt megelőző 2 napban.) (1)
Szoros kontakt (magas kockázatú expozíció), aki a beteggel a fent megjelölt időszakban:
- egy háztartásban él,
- fizikai kontaktusba került vele (kézfogás is!),
- védőeszköz nélkül a váladékával érintkezett (pl. köhögés, papír zsebkendő),
- személyes kapcsolatba került vele (2 méteren belül és 15 percen túl),
- zárt légtérben együtt volt vele (2 méteren belül és 15 percen túl),
- védőeszköz nélkül v. sérült védőeszközben a beteg közvetlen ellátásában részt vett vagy
laboratóriumi mintáit kezelte,
- repülőúton a megjelölt környezetben volt (mostanában nem volt az, de lehet, hogy megint
informatív pont lesz) (6)
Teendő szoros kontakt esetén: járványügyi megfigyelés, lehetőség szerint otthon, 14 napig, lehet az
otthon ápolható igazolt beteggel közös háztartásban. Ha a kontaktok nem otthon vannak, hanem
egészségügyi vagy szociális vagy más egyéb intézményben (eredetileg is), akkor ez a járványügyi
zárlat (karantén) (1) (itt az intézményi szabályok érvényesek (11)).
Ha a szoros kontakt az egészségügyi ellátórendszerben, vagy tartós ápolási-gondozási intézményben
ellátott/gondozott, vagy dolgozó, akkor tünetmentes esetben is kötelező a PCR összesen 2 alkalommal:
a megfigyelés elrendelésekor és 14 nap múlva. (1) Dolgozó esetében a munkavégzés alól felmentés 14
napra. (7)
Más (otthon elkülönített) szoros kontaktok esetén is kezdeményezhető a laboratóriumi vizsgálat.
Ennek elvégzésének a vizsgálati kapacitás határa szabhat korlátot. (1)
Ha a megfigyelési idő alatt tünetek jelentkeznek, akkor a kontakt személyből valószínűsített eset lesz,
teendők ld. ott (1). Ha ebben az időszakban pozitív PCR-eredmény születik, akkor megerősített esetté
válik, teendők ld. feljebb (1). Ha a megfigyelési idő (14 nap) alatt nem jelentkeznek tünetek, akkor –
hacsak nem speciális helyzetű a kontakt személy, ld. feljebb – nem kell laboratóriumi vizsgálat,
feloldható az elkülönítés (1).
Alkalomszerű kontakt (alacsony kockázatú expozíció), aki a beteggel a fentebb megjelölt időszakban:
- zárt légtérben 2 méteren kívül, vagy 15 percnél rövidebb ideig volt
- személyes kapcsolatba 2 méteren kívül, vagy 15 percen belül volt
- bármely közlekedési eszközön együtt utazott (6)
Teendő alkalomszerű kontakt esetén: nincs hivatalos járványügyi megfigyelés, nincs szükség
korlátozásra, de fel kell hívni a kontaktok figyelmét, hogy az utolsó expozíciótól számított 14 napig
ellenőrizzék önmagukat (láz, légúti tünetek). (1) Ha az illető egészségügyi dolgozó, nem kell
felmenteni a munkavégzés alól, de számára a munkavégzés során sebészi maszk viselése javasolt. (7)
A döntési lépéseket alátámasztó, felhasznált háttéranyagok:
Ezeket a dokumentumoknak a legtöbbjét minden alapellátó orvos hivatalos elektronikus levélként
megkapta az elmúlt hetek folyamán. Elektronikus elérhetőségükként itt azt adtuk meg, ahol 2020.
június 22-én megtalálhatók:
1. Nemzeti Népegészségügyi Központ – Eljárásrend a 2020. évben azonosított új koronavírussal
kapcsolatban (2020. június 12.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/Elj%C3%A1r%C3%A1srend%2006.12.pdf
2. NNK COVID-19 eljárásrend 1. sz. melléklet - A COVID-19 fertőzés legfontosabb jellemzői
(2020. június 11.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/1_sz_mell%C3%A9klet_ismertet%C5%91_
2020.06.11.pdf
3. NNK COVID-19 eljárásrend 2. sz. melléklet - A járványügyi surveillance során
alkalmazandó esetdefiníció (2020. június 11.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/2_sz_mell%C3%A9klet_Esetdefin%C3%A
Dci%C3%B3_es_vizsg%C3%A1land%C3%B3k_k%C3%B6re_2020.06.11.pdf
4. NNK COVID-19 eljárásrend 5. sz. melléklet - A betegek kórházból történő elbocsátásának,
illetve az elkülönítés feloldásának kritériumai COVID-19 fertőzés kapcsán (2020. június 11.),
elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/5_sz_mell%C3%A9klet_Kibocs%C3%A1t
%C3%A1si_krit%C3%A9riumok_2020.06.11.pdf
5. NNK COVID-19 eljárásrend 6. sz. melléklet – Infekciókontroll óvó-védő rendszabályok a
betegellátás során (2020. június 11.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/6_sz_mell%C3%A9klet_infekci%C3%B3ko
ntroll_2020.06.11.pdf
6. NNK COVID-19 eljárásrend 7. sz. melléklet – Kontaktuskutatás során az expozíció
kockázatának meghatározása (2020. június 11.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/7_sz_mell%C3%A9klet_kontaktuskutat%C3
%A1s_2020.06.11.pdf
7. NNK COVID-19 eljárásrend 8. sz. melléklet – Iránymutatás COVID-19 fertőzöttekkel
kapcsolatba került egészségügyi dolgozókra vonatkozó kockázatbecsléshez és járványügyi
intézkedések támogatására (2020. június 11.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/567/8_sz_mell%C3%A9klet_kontaktuskutat%C3
%A1s_e%C3%BC.dolg_2020.06.11_.pdf
8. 2020. évi LVIII. Tv. - A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és
a járványügyi készültségről (hatály: 2020.06.19.-2020.12.31.), elérhető:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000058.tv
9. 1/2014. EMMI rendelet (01.16.) - A fertőző betegségek jelentésének rendjéről, elérhető:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400001.emm
10. Emberi Erőforrások Miniszterének IV/5300/2020/EGPOL iktatószámú levele – Tájékoztatás
a betegellátás új rendjéről (2020. június 11.), elektronikus levélként érkezett, hivatalos
elérhetőséget nem találtam
11. NNK – A bentlakásos szociális intézmények COVID-19 fertőzéssel kapcsolatos felkészülési
és infekciókontroll feladatai (2020. április 3.), elérhető:
https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/599-a-bentlakasos-szocialis-
intezmenyek-covid-19-fertozessel-kapcsolatos-felkeszulesi-es-infekciokontroll-feladatai-
2020-04-03
12. Országos Tisztifőorvos NNK 25305-22020/EÜIG iktatószámú levele – A nyári turisztikai
időszakra (2020.06.01.-2020.09.30.) vonatkozó egészségügyi ellátási terv (2020. május 29.),
elektronikus levélként érkezett, hivatalos elérhetőséget nem találtam